Az igazi ok, amiért egymásnak esett Elon Musk és Donald Trump

Sokan sok mindent mondanak arról, hogy miért fordult viszonylag váratlanul Elon Musk Donald Trump ellen.

„A jó úton haladó kormányok védelmezik a szuverenitást a globális intézmények ellen” – vallja John Fonte. Az amerikai Hudson Institute kutatója többek között azt vizsgálta Magyarországon, hogyan épít ki ellen-elitet Orbán Viktor vezetésével a magyar jobboldal. Interjúnk!
John Fonte az amerikai Hudson Institute kutatója. Könyve, mely a Sovereignty or Submission: Will Americans Rule Themselves or be Ruled by Others? (Szuverenitás vagy behódolás: az amerikaiak magukat fogják kormányozni vagy más fogja őket kormányozni?) címet viseli, nemsokára magyarul is megjelenik az MCC Press gondozásában.
***
Milyen okból látogatott Magyarországra?
A Danube Institute-nak köszönhetően ösztöndíjjal tartózkodtam itt, s elnéztem a CPAC-re is. De a valódi oka annak, hogy itt vagyok, a könyvem itteni bemutatója, emellett pedig kutatok: a szuverenitás kérdése foglalkoztat, és ilyen szempontból Magyarország fontos ország. Vizsgálom, mit csinál a magyar kormány, összehasonlítom az amerikaiakkal, s a ország jobboldalának viszonya is érdekel. Fel szoktam szólalni a nemzeti konzervativizmusról szóló konferenciákon, áprilisban is ott voltam Brüsszelben a NatConon.
és felismerjük, hogy ez nemzetközi küzdelem.
Milyennek látja az Orbán-kormány munkáját?
A jó úton haladó kormányok védelmezik a szuverenitást a globális intézmények ellen, egyben demokratikusak. Ami azt jelenti, hogy például a bürokrácia, az államigazgatás a kormány keze alá dolgozik, és nem ellene. Azaz nem lép fel a demokratikusan megválasztott kormány ellen a „mélyállam” – ahogy Donald Trump ellen dolgozott.
A mélyállamról szóló elképzeléseket időnként a liberálisok összeesküvés-elméletnek tekintik.
Pedig nem az, hanem valóság. Az összeesküvés-elméletek nem igazak, a kormány ellen dolgozó mélyállam létező jelenség.
Az is érdekel, hogy miként lehet ezt a helyzetet kezelni a jobboldal részéről hosszú távon, miként lehet kiépíteni egy párhuzamos intézményrendszert művelt, tehetséges vezetőkkel, s hogy lehet a hazájukhoz lojális elitet kinevelni. Nevezzük ezt ellen-vezetőnevelési tervnek. Orbán ugyanis ezt csinálja.
Amerikában nincs ilyesmi?
Egy példát tudok mondani, a jogászokat tömörítő Federal Society-t – ennek libertárius, klasszikus liberális, konzervatív, jobboldali jogászok a tagjai. Szóval olyanok, akik nem progresszívok. Pár évtizede jött létre, és ma három olyan bírája van a Legfelsőbb Bíróságnak, akik tagjai a Federal Societynek. A Roe v Wade-döntésben, 1973-ban, az abortusz szövetségi liberalizálásakor a bíróság a magánélethez való jogra hivatkozott, amit ekkor talált fel, tehát az ítélet megalapozatlan volt. Most a szabályozás joga visszakerülhet a tagállamokhoz. Lesznek azt jobban korlátozó konzervatívabb, és liberálisabban szabályozó baloldali államok. Ez volt a szövetségi rendszer eredeti intenciója is. Szóval a Federal Society a jog területén sikerrel hozott létre egy ellen-elitet.
Az amerikai konzervatívok igen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a politikai hatalmat is felhasználják egy ellen-elit létrehozására, nem?
Már nem teljesen. Ez igaz volt 20 évvel ezelőtt, de minden megváltozott Trumppal. Donald Trump miatt ugyanis teljesen kiakadtak a baloldalon, és
Florida kormányzója, Ron DeSantis nemrég szüntette meg a Disney privilégiumait, ami miatt a Disney kiállt az iskolai transzgender-szemlélet és –oktatás mellett. Ezek persze speciális privilégiumok voltak, lényegében a saját területén a Disney államként működött, ő gyűjtötte be az adókat, s így tovább. Más vállalatoknak nincsenek ilyen jogaik. De a Disney ezt elkezdte az emberek ellen használni, ezért Florida elvette tőle ezeket a jogokat. Persze a libertáriusabb szemléletű jobboldaliak szkeptikusak a vállalatok ilyesfajta szabályozásával szemben. De van egy eltolódás az amerikai jobboldalon.
Mit gondol Orbán Viktor 12 pontjáról, amiről a CPAC-en beszélt?
Kiváló beszéd volt! A baloldal régóta ezt csinálja, elég csak elolvasni Saul Alinskytől a Szabályok radikálisoknak című kötetet.
Mit gondol az Orbán-féle „illiberális demokrácia” kifejezéséről?
Eredetileg a „liberális demokrácia” a klasszikus politikai liberalizmust jelentette. Hívhatod ezt alkotmányos demokráciának is, szólásszabadsággal és ilyesmikkel, amelyek fontos részei a demokráciának. A két fontos összetevő a többségi elv, illetve az olyan klasszikus liberális jogok elve, mint a szólásszabadság, médiaszabadság, gyülekezési szabadság, állampolgári egyenlőség. Azaz a többségi elvet korlátozzák eme jogok. De szerintem Orbán a neoliberális gazdaságpolitikát kritizálta eme beszédében. Szerencsétlenül választotta meg a kifejezést, de egyébként később tisztázta, hogy amúgy
Szerintem Amerikát a második világháborúig lényegében nevezhetjük kereszténydemokráciának. A liberalizmus az egyéni jogokról szólt, nincsenek benne csoportjogok: fekete jogok, feminista jogok, LMBTQ-jogok; az ilyesfajta jogokat ezért posztliberális és posztdemokratikus jogoknak nevezhetjük.
Eleinte egyedül volt ebben a küzdelemben. Nem mondták önre, hogy tudománytalan, és nem volt nehéz elfogadtatnia magát?
Eleinte nehéz volt, de aztán meghívtak a Council of Foreign Relations egy konferenciájára, ami az ő intézményük. Ma már sokkal jobb a helyzet. Ugyanakkor ma a két oldal kevésbé hajlandó beszélni egymással, nem úgy mint korábban.
Mit gondol a migrációról?
A nemzetek feletti intézmények szerint ma a migránsok a szuverének, ők döntenek, nem az állam vagy a nép:
És ezek az intézmények, például az EU át akarja venni a néptől a döntés jogát, és például „elosztani” a migránsokat.
Az európai uniós vétójog elvételének ötletét hogyan értékeli?
Ez esetben többségi elv alapján döntene egy nemzetek feletti intézmény, az Európai Unió. A többségi elv bizonyos általam említett korlátozásokkal szükséges a nemzeti szinten, de nem a nemzetek feletti szinten, hiszen akkor egyes nemzetek döntési jogát veszik el. Szóval
Az Európai Bizottságot nem választják, az európai parlamenti választásokon alacsony a részvétel, az intézmény legitimitása nem túl erős. Szóval a vétójog megszüntetése nem volna demokratikus lépés. Amerika egy nemzet – de Európa nem egy nemzet, az EU sok nemzet szövetsége. Nincs európai démosz, nincs európai nép, csak német, cseh, magyar, s így tovább. Amerika egy nemzeti kultúra, Európa nem.
Mi a helyzet az ENSZ-szel?
Eredetileg – minthogy egyesült nemzetekről van szó – az ENSZ működése nem volt ellentétes a nemzeti szuverenitással, de ma már az, hiszen egyre inkább a „globális kormányzás” eszméje szerint működik. Ez rossz ötlet. A „globális megoldások” ötletével egyre inkább a globalizmus irányába mozdult el az ENSZ a tagállamok szuverenitásának tiszteletét egyre inkább ignorálva. Görögország felett is a nemzetek feletti globalista erők döntöttek. Jó példa még erre a Hágai Nemzetközi Bíróság, ami úgy gondolja, minden felett döntési joga van, amire ő maga azt mondja. Holott csak azok felett kéne döntési joga legyen, akik csatlakoztak hozzá. Afganisztán aláírta azt a szerződést, de például az Egyesült Államok nem.
A kötetében ír a nyitott értelmezésű nemzetközi szerződésekről is, mint a szuverenitás kikezdőiről. Mik ezek? Mondana példát?
Arról van szó, hogy egyes szerződéseket egyre tágabban értelmeznek vagy átértelmeznek az idők folyamán. Jó példa erre az ENSZ-szerződés a nők elleni diszkrimináció elleni küzdelemről – amit egyébként Amerika nem írt alá. A szerződés a női jogokat védi, de ma már például úgy is értelmezik, mintha kötelezően következne belőle a parlamenti női kvóta.
Mik a várakozásai a novemberi félidős választásokra Amerikában?
Joe Biden szörnyű munkát végez, nagy republikánus győzelmeket várok. Később, a 2026-os elnökválasztáson pedig Donald Trump és Ron DeSantis lehet a két republikánus várományosa az elnökjelöltségnek. Szerintem a republikánusok ekkor is nyerhetnek, a demokraták oldalán ugyanis a woke-progresszív erők túl messzire mentek, és amit csinálnak, egyre kevésbé tetszik a közvéleménynek.
Fotók: Mátrai Dávid.